Újságunk tartalmából
13 bebukott budapesti gigaprojekt - kár értük!
2009.05.01 - 12:49
Álmodni könnyű, a válság azonban nem kímélte a nagy budapesti fejlesztéseket. Nemcsak az állami, hanem a magánprojektek is veszélybe kerültek a krízis miatt. Az eddigi legnagyobb budapesti bukták röviden. Fanyar humorral, a munka ünnepének napjára időzítettük a munka és fejlődés hiányáról szóló összefoglaló írásunkat. Gyönyörű fővárosunk ezek szerint, még egy jó darabig alussza tovább Csipkerózsika álmát....
1. Spanyol projektek
A Fadesa három éve vásárolta meg 11,3 milliárd forintért a csepeli önkormányzattól az épülő szennyvíztisztító melletti 82 hektáros területet, ahol azóta egy kapavágás sem esett, s nyoma sincs a kilencezer lakásnak, irodáknak, kereskedelmi és szolgáltatóegységeknek, azaz az új városrésznek.
A spanyol anyacég csődje nyomán ráadásul a Fadesa hatalmas kiárusításba kezdett Kelet-Európában, de a szigetcsúcsot még nem értékesítették. A Marina Part melletti Danubiótól azonban már megszabadultak 2008 szeptemberében; az izraeli hátterű D&B Real Estates 59 millió euróért vette meg a területet, hogy ott fejlessze Duna Terasz névre hallgató lakóparkját.
A válság miatt leállt a régi Vágóhíd területén tervezett, a nemrég csődvédelmet kapott spanyol Habitat és a Diursa által jegyzett 1800 lakásos lakópark-fejlesztés is. A beépíthető 185 ezer négyzetméterből 115 ezret még az ősszel megvásárolt az izraeli hátterű Olimpia-csoport, a maradék terület azonban továbbra is a piacon van.
2. I. kerület
Nem újítják fel a budai Várat. A Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Közhasznú Társaság 11 milliárd forintos projektjéhez eredetileg 10 milliárdos támogatást hagyott jóvá a kormány, ám ezt most visszavonták.
Az ok állítólag az, hogy az I. kerületi önkormányzat az egykori Honvédelmi Főparancsnokság épületére elrendelt változtatási tilalommal megakadályozta a beruházást, melynek során nemcsak ezt az épületet, hanem a II. világháború óta szintén romosan álló volt Honvédelmi Minisztériumot is felújították volna. A felszabaduló pénzt a gazdasági válság sújtotta vállalkozások munkahelyeinek megőrzésére költik.
Elmarad az évtizedek óta ígérgetett Moszkva téri átépítés is. A tér felújítása 2010 körül fejeződött volna be, a válság azonban ezt a beruházást is elsodorta.
3. ORCO Property Group projektek
Nagyívű tervekkel igyekezett átszabni a városképet az Orco Property Group. Az iraki Zaha Hadid által a Szervita térre tervezett épület megvalósítását azonban felfüggesztették. Amíg a gazdaság nem stabilizálódik, az épületet jelenlegi formájában, azaz iroda- és parkolóházként használják. Nem indult el a másik sztárépítésszel, az egyiptomi születésű, de New Yorkban dolgozó Hani Rashiddal terveztetett Váci úti irodaház építése sem.
A Váci190 projekt anno nagy vitát kavart építészberkekben, de egyelőre úgy tűnik, a két egymásba csavarodó zsiráfnyak helyett végül enyhén aszimptotikus tornyokká szelídült épület még ebben a formájában sem valósulhat meg, jóllehet most már nem az Építészkamara, hanem a válság állja útját.
4. Városháza Fórum
Csaknem 300 éve tervezik beépíteni a Deák Ferenc tér és a budapesti Városháza között elhelyezkedő telket, mely a város egyik legértékesebb ingatlanának számít.
A fővárosi önkormányzat tervpályázatát tavaly októberben nyerte meg Erick van Egeraat holland építész, akinek azonban alig egy hónappal később csődöt jelentett a budapesti irodája, majd év elején a holland központi irodája is. Beleznay Éva főépítész lapunknak elmondta, hogy Egeraat magánemberként pályázott, így ha időben elkészül a tervekkel, az ő elképzeléseit valósítják meg.
Ha mégsem, akkor a második díjas magyar Archikon Kft.-vel és vezető tervezőjével, Nagy Csabával kötnek szerződést. Az Építészkamara a napokban vizsgálatot indított az ügyben, mert szerintük Egeraat magánemberként nem adhat elfogadható garanciát. A 2013-ban átadni tervezett, szállodával, irodákkal, rendezvényteremmel, kiskereskedelmi helyiségekkel és konferencia-központtal rendelkező épületre egyelőre beruházó sem jelentkezett.
Az ő feladata lenne az építkezés mellett a Főpolgármesteri Hivatal műemlék épületének felújítása is. Az ingatlant a tervek szerint 25 vagy 50 évig a beruházó hasznosíthatná, a létesítmény csak ezután kerülne a főváros tulajdonába.
5. Airport City Plaza
A Ferihegyi Reptér környékén számos beruházást készítettek elő az elmúlt években. Köztük az egyik legjelentősebb az Üllői út végén található volt szovjet laktanyán és a hozzá tartozó 14 hektáros területen zajló Airport City Plaza fejlesztése.
Czibere Ilona, az Airport City Plaza Kft. ügyvezetője szerint egyrészt személyi problémák, másrészt az egyre nehezebb finanszírozási helyzet és a magas közterhek is okolhatók azért, hogy a fejlesztés több hónapos csúszásban volt.
Decemberben aztán felszámolásai eljárás indult a kft. ellen, így a szállodából, kongresszusi központból, irodákból, kaszinóból, illetve egy önálló plázából álló komplexum sorsa több mint bizonytalan.
6. Kormányzati negyed
Független szakértők szerint, ha az állam eladná a meghiúsult kormányzati negyed telkét, több millió forintos nyereségre tehetne szert. A japán sztárépítész Kengo Kuma és a Janesch Péter által jegyzett kormányzati negyed törlésével egyébként 50 milliárd forintot takarított meg az állam. Más kérdés, hogy egy októberi pénzügyminisztériumi beszámoló szerint a kormány a MÁV-tól 8,52 milliárd forintért vásárolta meg a telkeket, majd 927 millió forintot költött rájuk.
Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője elmondta, hogy a terület értékesítését a válság és a drasztikusan eső árak miatt elnapolták. Átmeneti tervként egy olyan közpark megvalósítását tervezik, mint amilyet a Városháza téren alakítottak ki.
A kormányzati negyed kútba esésével a ferihegyi gyorsvasút megépítése is lekerült a napirendről. A tavaly év végén elkészült fővárosi közlekedési rendszerfejlesztési terv rövid vagy középtávon már nem is számol komolyan a lehetőséggel, pedig az eredeti tervek szerint 2008 végén már a Ferex gyorsvasúttal száguldhattunk volna Ferihegyre.
7. Raiffeisen-székház
A Rendőrpalota mellé tervezett 120 méteres, de csak 74 méter magasnak engedélyezett, a Finta és Társa Építészstúdió által jegyzett Raiffeisen-torony építése év elején kezdődött volna. A fejlesztő már nyolc éve vár az engedélyekre, de még mindig nem tudott megegyezni a fővárossal a kapcsolódó beruházásokban.
Az építkezés miatt ugyanis át kellene helyezni a metrókijáratot, és a fővárosi önkormányzat egy közparkot és egy 250 férőhelyes P+R parkolót is kér az engedélyekért cserébe. A bank a jelenlegi gazdasági helyzetben várhatóan nem fogja annyira sürgetni az engedélyek kiadását, hiszen az építkezés csaknem 30 milliárd forintos kiadással járna.
8. Puskás Ferenc Stadion
A parlament illetékes Sport- és Turisztikai Bizottsága nyár óta többször is tárgyalt a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójáról. A 2009. évi költségvetési megszorítások miatt azonban el kellett halasztani a projektet. Nem tudni azonban, hogy ha a költségvetés egyenesbe jön, csak toldoznák-foldoznák a jelenlegi csarnokot, vagy egy teljesen újat építenének. Utóbbi esetén a jelenleginél kisebb, mindössze 30 000 férőhelyes, ám több sportágnak helyet adó komplexum létesülne.
9. SZOT Szálló
Az 1971-ben épült rózsadombi SZOT Szálló a Globex-botrány után egy 3,5 milliárdos értékpapírvagyon kártérítéseként Sopron városának tulajdonába került, és sokáig nem talált megfelelő beruházóra. A Pro-Hill Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft. 2004-ben vásárolta meg a szállót, s a beruházás összköltségét az ingatlan megszerzésének értékével együtt 15 milliárd forintra taksálták.
A lakásokat átlagosan 1,6 millió forintos négyzetméteráron kínálták volna, a beruházás azonban egy panorámaper miatt több mint egy évet csúszott, majd bizonyos elszámolási viták miatt nyáron leállt. Úgy tűnt, akad újabb fejlesztő, de a potenciális jelöltek a válság miatt sorra visszaléptek.
Az ingatlan tulajdonjogát most a Carion Zrt. és a KÉSZ Zrt. vásárolná meg 4,5 milliárd forintért. Ha sikerülne nyélbe ütni az üzletet, az új tulajdonos is luxuslakásokat építene, a beruházás befejezése azonban a banki hitelezés nehézkessége miatt biztosan rögösnek ígérkezik.
10. Aquincumi híd, csepeli Galvani híd, albertfalvai híd
Nincs pénze a fővárosnak az aquincumi híd megépítésére. A terv teljesen ellehetetlenült, hiszen az Unió csak a vasúti felújítással együtt támogatta volna a mostani újpesti vasúti híd mellé tervezett Aquincumi híd építését, de a MÁV és a főváros nem tudta összehangolni a két beruházást.
Nem építik meg a csepeli Galvani hidat sem. Bár sokáig úgy tűnt, a Galvini utca magasságában hídpilléreket építenek a Duna közepén, kiderült, hogy az új csepeli szennyvíztisztító csöveit fektetik le. A Galvani hidat az új elképzelés szerint 2020-ban adnák át, azaz még az albertfalvai, a válság miatt legkorábban öt év múlva átadható híd is előbb épülne meg.
11. Autóker Holding Zrt.
A megváltozott piaci viszonyok nemcsak a nagy projektek lakásait tették eladhatatlanná, hanem a belvárosi luxusingatlanok vevő- és bérlőkörét is felszámolták. Az Autóker Holding Zrt.-nek, a hazai lakóingatlan-piac egyik domináns szereplőjének egyáltalán nem indult el a Broadway nevű projektje. A Csányi utca 9. alatti foghíjtelek beépítése 2008 második felében kezdődött volna.
A Nagymező utca vonzerejére bazírozó, mindössze 55 lakásosra tervezett luxus társasház lakásaira nem lett volna vevő, hiszen az ilyen jellegű ingatlanokat leginkább külföldiek vásárolták befektetési céllal, ők azonban a válság miatt már visszavonultak a piacról.
12. Tüske Csarnok
Továbbra sem tudni, mi lesz a Tüske Csarnok sorsa. Az évek óta befejezetlenül álló sportcsarnokra 1996-ban 4 milliárd forintot költött az állam, hiszen ez lett volna a meghiúsult Budapesti Világkiállítás helyszíne. A 2006-os úszó Európa-bajnokságot a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Gyurcsány Ferenc lobbizása ellenére sem itt rendezték meg.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hasznosítási pályázata is eredménytelenül zárult, ugyanis az egyedüli résztvevője és nyertese, az Atlantis Congress & Events Hall Kft. és a kiíró nem tudtak a szerződéses feltételekben egyetértésre jutni. A cég, mely több száz szobás szállodát és konferencia-központot álmodott a helyszínre, nemrég jelezte, hogy a pénzpiaci helyzet, illetve befektetőinek bizonytalansága miatt visszalép.
13. OTP Ingatlan Zrt.
Drasztikusan visszafogta projektjeit az újlakás-piac egyik legmeghatározóbb szereplője is. Az OTP Ingatlan Zrt. a projektek kétharmadát vagy szerkezetkész állapotban leállítja, vagy egyáltalán el sem kezdi az építkezést. A cég Budapesten 309 lakás építésébe fogott bele tavaly év végén, ebből 100 készül el 2009 első felében, a többit viszont szüneteltetik. Az OTP Ingatlan Zrt. mindezt azzal magyarázza, hogy jelenleg nincs hitel a projektek folytatásához, illetve ha mégis, akkor vállalhatatlan feltételekkel. Egyedül a balatoni fejlesztéseket folytatják, mert ott jól megy a piac - egyelőre.
-Ingatlanmagazin-
